2013. március 24., vasárnap

Ma este viberen élő közvetítéssel fogom végigkövetni Patrik randiját (meg persze lesz az Ördög Pradát visel is a TV-ben), ami nem zavar különösebben, sőt, ha minden jól megy ott, akkor Patrik hétvégén be akarja nekem mutatni a fiút, azt meg kifejezetten várom.
Az jobban zavar, hogy édesanyám megállás nélkül ugráltat, inkább el is vonultam önkéntesen krumplit pucolni, csak hogy a ház másik végébe kerüljek igazoltan. Ilyenkor veszíti el hitelességét a Stahl Judit gasztroműsora is például, mert ott olyan könnyűnek tűnik csak úgy összeöntögetni mindent, persze, mert a felvétel előtt egy harminc fős gyakornokcsoport már megpucolt minden retket. Anya meg amúgy sem egyszerű eset, de most a hétvégén nagyon elviselhetetlen. Ő az a típus, aki mindig mindent maximálisan az irányítása alatt akar tudni, percről-percre el vannak tervezve a dolgok - értve ezt az én életemre is. Már ör éves korában tudta, hogy neki csak lányai lesznek és az első Lola lesz, tizennégy évesen eldöntötte, hogy abba a gimibe járok majd én is, ahová ő, tizennyolc évesen elhatározta, hogy mérnök leszek. Tulajdonképpen egészen fantasztikus, hiszen mindent sikerült kierőltetnie/kizsarolnia/kimanipulálnia az emberekből és mindeközben végig elegáns és udvarias maradt, csak az már annyira nem jó, hogy én pont emiatt utálok hazajönni az egyetemről, például telejsen kizárt az is, hogy húsvétkor itthon legyek. Ott nyugodtan hordhatom a csúnya, naracsszínű bolyhos zoknimat, legalább.
Félreértés ne essék, szeretem az anyámat, meg csinált pár olyan dolgot életében, amiért nagyon tisztelem. Meg ő is szeret engem, nyílván, meg csak jót akar, hogy ne haljak éhen, meg ne egy susogós mackó férjem legyen (hát nem is lesz férjem).

De például itt van ez, hogy semmit nem mondhatok el neki az életemről az nagy erkölcsei miatt. Mit sem tud Patrik biszex dolgairól, meg az új meleg barátaimról, mert ismeretlenül is lenézné őket, nem számít, hogy jó emberek, mindig mindenről csak ítélkezik, az nagyon megy. És ez így egy kicsit szomorú, mert ki kell hagynom az anyámat életem fontos részeiből. Nem is tud rólam semmit.

Ma ettem reggelire aszaltszilvás szalámit, nahát hogy mik vannak.

2 megjegyzés:

Mini Mom írta...

Az anyukák már csak ilyenek. Szerintem nem is lenne egészséges ha mindenről tudna, ami veled történik. A túl jó barátnő anyuka sem jó. Az én anyám próbálkozott ezzel, hogy azt mondta nekem, hogy "nekem mindent elmondhatsz én vagyok a legjobb barátnőd." Én meg mondtam neki, hogy "nem te az anyám vagy." Párszor megsértődött talán kicsit, de nem kell átvenni a szerepeket.

Lola írta...

Áh, csak jó lenne, ha például a sulis gondjaimat sem kéne előle titkolnom. Például mikor nem megyek át először egy vizsgán, azt sem merem elmondani, inkább azt sem árulom el, hogy mikor vizsgázom. Minden hibából fegyvert generál és nagyon ért hozzá, hogy hogyan bántson meg.