Kínaiak lettünk, mert mindketten pizsamagatya fölé vettük fel a dzsekit, mikor elmentünk elemózsiát szerezni valamikor éjfél tájban, de ez persze nekünk teljesen rendben lett volna józanul is, nemhogy még befröccsözve. Az én pizsamagatyám zebracsíkos, roppant visszafogott darab, nagyon szeretem amúgy. Volt valami egyetemi buli, szembe is jött velünk egy rakás ember, de ez sem volt kínos, mert szerencsére egyesek olyan ízléstelenül tudnak felöltözni, hogy még pizsamában is mi vagyunk a szolid elegancia hozzájuk képest.
Ha valamit, akkor azt tudni kell rólam, hogy a bor velem nagyon érdekes dolgokat művel már egészen pici dózisban is, extraérzelmes- és érzékeny leszek tőle. Mindig felerősíti az épp aktuális uralkodó érzelmemet, akartam én már eret felvágni két pohár bor miatt még a régi szép időkben. Aztán ez nem igazán jött össze, mert hánynom kellett. Eddig mindig csak akkor ittam bort, amikor szarul éreztem magam valamiért, el is könyveltem a bort eleve sátáni szarnak, de nem, nem is az. Tegnap este végre pozitív jellegű érzelmeimbe akartam megfulladni. Ja, a kajaportya után már csak feküdtünk az ágyamban, a sötétben, nyálaskodtunk és szőttük a kis jövőnket, szobatársam meg valamikor kora hajnalban ért vissza a buliból, addigra már bőven bealudtunk. Az az igazság, hogy a jógás napokon mindig úgy be vagyok punnyadva, hogy csoda, hogy nem aludtam be már tízkor, főleg hogy tegnap még egész délután úton is voltunk.
És én annyira szerelmes vagyok, és miután lezajlottak a gimis ballagások (én unokatesóm, ő kishúg miatt érdekelt), majd egy szombaton elmegyünk a vidámparkba, meg az állatkertbe, thai kaját ebédelünk, megnézzük, hogy mekkora a bálnaszív, meg veszünk füstölőt.
Ma meg délután cseszegetős óra van, utána meg már itt lesznek anyáék, úgy van megdumálva, hogy elmegyünk valahová ebédelni együtt, hogy mégis tudjanak kicsit beszélgetni Patrikkal, és aztán indulunk haza. Nem állíthatom, hogy nincsenek aggodalmaim ezzel a nappal kapcsolatban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése